A kínai kisöregek fittek. Sétálnak, mozognak, táncolnak, tajcsiznek, egyszóval nem otthon ülnek és a tévé előtt nem tömik magukba a töltött paprikát!
Az öregek az utcán élnek. Szinte. Mert az utcák mentén vannak a terek, ahol esténként összegyűlnek, valaki mindig hoz kazettás magnót, és táncolnak. Szépen, együtt, párokban táncolnak. Hogy milyen tánc is ez valójában, még nem sikerült megfejtenem. Az utcák mentén vannak a kültéri konditermek is, egyszerű kis szerkezetek tömény vasból, és soha senki nem lopja el ezeket. Ezek sima leképezései a valódi konditeremben található gépeknek, csak éppen egy forgatási mechanikával oldották meg az egyes fémrészek összetartását, nem pedig hiperszuper csicsás futó-bicikli – stb. gépek. Van masszírozó rész, nyújtó pad, futópad, súlyemelő, korongforgató (lelki életnek megfelelő), bicikligép, stb. Láttam állva spárgázó öregeket is, de kivétel nélkül mindenki legalább derékszög magasságig tudta felemelni a lábát a nyújtáshoz. Az utcáról lehet bemenni a parkokba is, ahol szintén mindig tömeg van. És nem padon üldögélnek, vagy fa alatt feküdnek- alszanak, mint nyugaton, hanem tajcsiznek, gyakorlatokat végeznek, gimnasztikáznak, vagy egyszerűen a park sétányán járnak körbe-körbe. Nem sétálás ez, de nem is futás, hanem gyors sétának mondható. Nemrég minket is megállított egy bácsi, hogy ne sétálgassunk, hanem fussunk, az az egészséges. A bácsi ránézésre volt 70 éves.
Tipp: menjünk parkba!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://pekingrol.blog.hu/api/trackback/id/tr402248357
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.