Lapozz!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ICBC Bank: ez a helyi OTP. Mindig sokan vannak, és ha azt mondom mindig, akkor tényleg mindig. Kikerülni sem lehet, mivel ez a tömegbank, ezért a többségnek itt van számlája, az áram- és gázkártyát is itt lehet feltölteni. A házunktól nem messze van egy kis branch, de azt nem szeretem, sem az alkalmazottakat, sem azt, hogy 40 nm -en tömörülünk. Kicsit távolabb van az ICBC palota, aminek a múltkor leégett a teteje, ott 26 (!) pult van egymás mellett, csak úgy pörög a munka kb. 250 nm-en, és a VIP részleg az elsőn persze. Ma voltam ott, és a sorszámom szerint még 55-en voltak előttem. Fél órát vártam és sorra kerültem. Na azt a helyet szeretem.

Bank of China: magyar diplomaták kötelező gyülekező helye. Szeretem, mert mindenhol, a legkisebb branch-ben is van olyan, aki beszél angolul. És persze legyünk lokálpatrióták a bankunkkal szemben!

Bank of Beijing: katonadiplomaták bankja. Ja és persze a kínai köznépé. Nincs tapasztalatom vele, nem lehet náluk áramkártyát feltölteni, hiába is igyekeztem.

HSBC: ezt az óriást mindenki ismeri. Igaz, Kínában (értsd: mainland – ahogy ők mondják, vagyis HK –ot kivéve) a personal banking csak a VIP-ra koncentrál, továbbá a befektetési águkkal vannak jelen. Hongkongban az utca embere is használja, persze más összegű megtakarításokkal. Igazából a kínaiak zacskóban szeretik tartani a pénzt, nem bankszámlán. Belső-Kínában az utalás sem egy általános dolog, hát ha pénzt kell valakinek adni, akkor azt zacskóban elviszik, nem kell ezt túlbonyolítani.

Standard Chartered: inkább Hongkongban, de láttam már Pekingben is.

Construction Bank of China és Agricultural Bank of China: mindegyik lakossági és üzleti részleggel is rendelkezik, talán az ABC az, ahol több embert szoktam látni. Construction Bank of China viszont a maradék reményem, hogy legközelebb az áramkártya feltöltése végett nem kell ICBC-be mennem. Mindkét helyen segítőkészek – kínaiul. Végülis Kínában vagyunk, nem?

Minsheng Bank: egy branch-et láttam, de csak kívülről.

 

Különbség a magyar bankolástól: az ATM automatánál pénz BE is lehet tenni. Szépen megszámolja az automata, és a gyűrött pénzt visszaadja. Azzal hajtogatás után újra lehet próbálkozni. Minden bankszámlához adnak pénzbetétvezető kiskönyvet, és ha tettünk be pénzt automatánál, akkor kis könyvnek az egyik oldalát be lehet tenni az erre szerkesztett lyukba, és rányomtatja a tranzakciót a megfelelő helyre (tudja a gép szépen sorban nyomtatni). Sokan, főleg az idősek, külön sorszámot húznak, és az ügyintézővel nyomtattatják a tranzakciót. Ezt nem kötelező vezetni, bár nem hiszem, hogy ők interneten bankingolnak. Ha interneten utalsz, akkor nem mobiltelefonra jön az sms-kód, amit be kell írni, hanem adnak egy „device”-ot, ami a nap 24 órájában (állítólag éveken keresztül) váltogatja folyamatosan a random kódot. Ezt a device-ot (ejtsd: divájsz) bent a bankban valami rendszerben regisztrálják, onnan lesz hiteles az a kód is, amit adott pillanatban mutat. Ez egy egy centiméter széles, négy centiméter hosszú eszköz. Az internet banking-ba belépni is csak jelszó + device kóddal lehet.

Ja, és még egy különbség: a transzfer gyors!